Azt hiszem a mai napon egy olyan helyre sikerült betévedni, ahol a menüztetés, - mint ahogy gondolom minden más is- profi módon megy. A belépés és távozás között pontosan huszonhárom(!!!!) perc telt el, ami, ha leszámítjuk azt, hogy viszonylag gyorsan ettünk, még akkor is világbajnok részidő. Ezért csak ajánlani tudjuk azoknak akik a közelben dolgoznak és rövid az ebédidejük. Az egész folyamat, mint valami olajozott gépezet pontosan, gyorsan, precízen működött.

Egyik barátom társaságában sétáltunk a városban, mikor is kiderült, hogy éhesek vagyunk. Nagy tanácskozások közepette kiderült, hogy korgó hasunk a Jégverem Fogadóhoz van a legközelebb, így betértünk gyorsan egy menüre.

Mihelyt leültünk már ott is volt a pincér, aki nyugtázva a két menüt, serényen térült- fordult és mire észbe kaptunk már előttünk is volt a gőzölgő póréhagymaleves, amit kinézetre kicsit furcsának találtunk először- ez valószínűleg, annak köszönhető, hogy mindketten Maggi reklámokon szocializálódtunk, ahol csak beleöntjük a port és kész is van- ám evés közben vonzóvá, sőt hamarosan hiánycikké vált tányérunkban.

A hely profizmusát mutatja az is, hogy míg az egyik pincér leszedte asztalunkat, a másik már hozta is a második fogást, ami vágottborsófőzelék(=sárgaborsófőzelék) volt, valamint bőrös karaj. Az adag, íz és tálalás itt is tökéletes, és hőfok,- ami a legtöbb helyen a menük bukását okozza - teljesen rendben volt.

Miután mindent megettünk semmi dolgunk nem maradt, mint a fizetés. Azt gondoltuk ezért a kiszolgálásért kicsit mélyebbre kell nyúlnunk zsebünkben, mint a Pocakpeti blog történetében eddig, de nem, sőt, nagyon nem. Mindössze 690 Ft-ot fizettünk egy laktató, profin szervírozott és mindenekelőtt gyors menüért.